Az univerzumnak más terve van veled
Van úgy, hogy belecsúszunk a saját kis vizóinkba. Megpróbáljuk megteremteni magunknak, azt amiről azt gondoljuk, hogy tökéletes számunkra… és amikor már csak egy karnyújtásnyira van, sutty… hirtelen szertefoszlik minden, és ott találjuk magunkat a semmi közepén, egyedül.
Az univerzumnak más terve van veled
Általában az elme nem akarja elfogadni ezt a helyzetet, hiszen valami olyan történt, amivel nem számolt, kikerült a kontroll a hatásköréből. Ilyenkor az esetek nagyszázalékában még egy ideig görcsösen ragaszkodunk az elképzeléseinkhez. Próbáljuk elérni azt, amire egyértelműen nemleges választ kaptunk. Veszteségként éljük meg a történteket.
De mi van akkor, ha mindez azért történt, mert valami sokkal jobb van készülőben? Valami, amire gondolni sem mernél? Valami, ami minden képzelőerődet meghaladja?
Na ez az, amit az elme nem tud befogadni. "Hogyan lehetne jobb, amikor tudom, hogy nekem ez a tökéletes. Elképzeltem, összeraktam, beleéltem magam, nincs ennél jobb."
Óriási ellentmondás…
Pedig, ha egy pillanatra megállunk, és végiggondoljuk: "Ha jobb, annál, amiről azt hittem, hogy számomra tökéletes, akkor miért szomorkodom? Mi itt a bökkenő, hiszen nekem így is jó lesz?"
Az egyetlen bökkenő, hogy még nem ismered. Nem ismered, nem tudod, honnan fog érkezni, nem tudod, hogy milyen lesz. Tehát az elme által irányíthatatlan helyzetbe kerültél- EZ a legnagyobb gond.
Ez nem egy kudarc, amibe beleütköztél, csak egy kedves kis terelés, valami számodra sokkal jobb irányába. Ha meg tudod nyugtatni az elmédet, és el tudod fogadni, hogy most nem kell tudnod az irányt…van hited és bizalmad…nincs más dolgod, mint haladni tovább az utadon, és eljön az a csoda, amire talán sosem számítottál.
K.B.
2023.08.09.